Van valami megmagyar�zhatatlanul bizserget� az �letben, aminek a rabj�v� v�ltam.

Nem hiszem, hogy lett volna olyan perc az �letemben, amikor igaz�n sokra tartottam magam, ahogy azt sem hiszem, hogy lett volna olyan perc, amikor valaki ne tartott volna sokra. T�ny, hogy neh�z term�szettel lettem meg�lldva, de ezt �ltal�ban kompenz�lja a t�relmem, �s az, hogy alapvet�en nem akarok rosszat senkinek.

Az �r�s, sz�momra egy szenved�ly, amir�l nem tudn�k leszokni soha. Ink�bb az oxig�nr�l, mint err�l, hiszen jobban a l�telemem. An�lk�l nem megy egy nap se. Az a tipikus idi�ta vagyok, aki s�t�l�s k�zbe is fej�be komment�lja a dolgokat, besz�lni ritk�bban szoktam, az �rz�seimr�l meg egyenesen szinte soha. �gyhogy egy k�nyszersz�lte megold�s sz�momra, hogy �rjak. Ak�r egy m�vet, vagy a chaten, de ha nem tenn�m, egy antiszoci�lis veszett kuty�v� v�ltozn�k, aki mindent �s mindenkit megt�mad maga k�r�l.

Ismerem magam, b�r az �rt�keimet ann�l kev�sb�. Elismerni pedig �ltal�ban k�ptelen vagyok, ez�rt teng�d�k ink�bb a magam teremtette �nbizalom-mentes pokolban, amit az�rt meglehet�sen j�l kompenz�lok azzal, hogy elb�v�l�m magamk�r�l az embereket valami sz�momra is ismeretlen szuperk�pess�ggel.

T�bb dolognak is f�gg�je vagyok, de ezek k�z�l els� helyen a k�v� �ll, ami olyannyira a mindennapjaim r�sze, hogy gyan�tom en�lk�l a ritu�l� n�lk�l �ress� is v�lna minden napom. Ny�zs�g k�r�l�ttem az �let, �s az ereimben felhalmozott adrenalinnal f�szerezett koffein seg�t l�p�st tartani.

M�rpedig nekem musz�j l�p�st tartanom, mert veszett�l hajszolom az �j meg az �j tud�st, emberismeretet, felismer�seket, vil�gk�peket. F�lek nem fogok eleget �lni, hogy kiel�g�tsem ezeket a v�gyaimat.

Am�gy �res vagyok. Teljesen �s mindenest�l. Az �rzelmeim �ltal�ban csak megszok�sokb�l fakad� reflex reakci�k, �s mindent egy m�sik bonyolultabb szemsz�gb�l k�zel�tek meg. Legyen az bar�ts�g, vagy szerelem, vagy maga a csal�d. Ebb�l fakad�an n�ha zavarosnak t�n�k, �s olyan, mintha nem is ebben a materi�lis vil�gban �ln�k. Kicsit tal�n �gy is van. Mondan�m, hogy ez hiba magammal szemben, de k�zben sosem felejtek el �lni.

Az �letet pedig �nmagam�rt nem m�velem. �lek a csal�dom�rt, az adott szavam�rt, �s a vil�g�rt is kicsit - sosem tagadtam, hogy vil�gmegv�lt� gondolataim vannak.